Vannak óvodák, ahol már lezajlottak a szülői tájékoztatók, találkozhattunk az óvó nénikkel, megtudtuk milyen felszerelést kell venni, vinni és milyen napirendre számítsunk az oviban szeptembertől, kiválasztottuk az óvodai jelet és megnézhettük a csoportszobát. De előfordul az is, ahol majd augusztus végén lesz szülői tájékoztató, és akkor derül ezekre csak fény.
Bárhogyan is, de érdemes gyermekeinket támogatni abban, hogy minél önállóbbak és ügyesebbek legyenek majd az alábbi területeken szeptembertől, vagyis minél “óvodaérettebbek”:
önálló evés, pohárból ivás
öltözés
fogmosás/fésülködés/orrfújás
szobatisztaság
beszéd
Amit semmiképpen se tegyünk:
ne fenyegessük az ovival gyermekünket (Mit fognak szólni, ha ott is így viselkedsz?)
ne bocsátkozzunk negatív jóslatokba (Ha így viselkedsz, nem lesz majd barátod!)
ne hasonlítgassuk másokhoz (Bezzeg, xy-ka már…)
Segítheti gyermekünk hangolódását, ha
többször elsétálunk az óvoda felé a nyáron, és ezekről a sétákról beszélgetünk, este mesébe szőjük, vagy szerepjátékban használjuk
óvodára hangoló mesekönyveket olvasunk, így megismeri az ottani élethelyzeteket
elmeséljük neki, mennyi új gyerek lesz ott, akikkel barátkozhat, milyen sok új játék, amivel játszhat
Nézzünk pár praktikus tanácsot, ami segíthet nekünk szülőként az óvodára való felkészülésben:
Kommunikáljuk mi is az óvoda napirendjét, értékrendjét a gyermekünk felé! (Pl. jó aludni ebéd után)
Kezeljük partnerként az óvónőket, kérjük ki a véleményüket, ha bármi problémát érzékelünk majd a beszoktatással kapcsolatban!
Az óvodában az óvónő a “főnök” a gyermekek szemében, az a felnőtt, aki vigyáz rájuk, felé lesz bizalmuk. Bízzunk benne mi is, hogy jól kezeli a helyzeteket és rendezi a konfliktusokat!
“Óvoda egy jó hely”- közvetítsük ezt a gyermekünk felé, mind szavakkal, mind szavak nélkül!
Tervezzük meg az óvodai napirendünket: ki viszi majd reggel a gyerkőcöt, ki hozza el. Szánjunk rá több időt, amikor majd érte megyünk, beszélgessünk vele, hallgassuk meg élményeit, vagy ha feszültnek látjuk, este szánjunk több időt az altatási rítusunkra is, hogy érezze, mi ott vagyunk neki. Így segíthetünk oldani a feszültségét, tompíthatjuk az esetleges rémálmokat, éjszakai felriadásokat vagy a reggeli sírós elindulásokat.
Ti hogyan hangolódtok még az óvodára? Ha megosztod velünk jó ötleteidet, szívesen olvassuk!
